A diverzifikációt szokás „az egyetlen ingyenes ebédnek" nevezni a befektetésben, mert csökkenti a kockázatot anélkül, hogy a várható hozamot arányosan csökkentené. A kérdés csak az: mennyi az elég?
A diverzifikáció annyit tesz: ne egy lóra tegyél. Ha több különböző cég papírja van, akkor egyikük csődje nem viszi el a vagyonodat.
Mit csökkent, és mit nem?
Kétféle kockázat létezik. Az egyedi kockázat egy adott céghez kötődik: rossz vezetés, elvesztett per, kiesett termék. Ez diverzifikációval nagyrészt eltüntethető — ha száz cégből egy megbukik, az alig érzékelhető.
A rendszerszintű kockázat viszont az egész piacot érinti: recesszió, kamatemelés, háború. Ezt nem lehet diverzifikációval kivédeni, akárhány részvényed van. Ez ellen csak az idő és az eszközosztályok közötti megosztás segít.
Hány papír kell?
A kutatások szerint az egyedi kockázat nagy része már 20–30 jól megválasztott részvénnyel eltűnik, ha azok különböző iparágakból származnak. Efölött a további papírok már alig javítanak — viszont egyre több munkát és tranzakciós költséget jelentenek.
Fontos kikötés: különböző iparágakból. Húsz bankrészvény nem diverzifikált portfólió, mert ugyanaz a kamatkörnyezet mindet egyszerre üti.
A három szint
- Cégek között — ne egyetlen vállalatra tegyél.
- Iparágak között — a technológia, az egészségügy és a közművek másképp reagálnak ugyanarra a gazdasági helyzetre.
- Országok, régiók között — egyetlen ország gazdasága évtizedekig stagnálhat. A világ egésze ritkábban.
És van egy negyedik, ami a legfontosabb: az eszközosztályok közötti megosztás — részvény, kötvény, ingatlan, készpénz.
Amikor a diverzifikáció álca
Gyakori csapda, hogy valaki öt különböző alapot vásárol, és azt hiszi, diverzifikált — közben mind az öt ugyanazokat a nagy technológiai cégeket tartja a legnagyobb súllyal. Ez látszólagos diverzifikáció.
Érdemes megnézni az alapok legnagyobb pozícióit: ha jelentős az átfedés, akkor egy alap is elég lett volna.
Túl sok is lehet?
Igen — de nem a kockázat miatt, hanem a kezelhetőség miatt. Ha tizenöt alapod van, nehezebb átlátni, nehezebb újrasúlyozni, több a költség, és nagyobb az esély, hogy valamiről elfeledkezel.
A legtöbb magánbefektetőnek egy-három jól megválasztott, széles alap teljesen elegendő. Az egyszerűség itt nem kompromisszum, hanem előny.
Gyakori kérdések
Hány részvény kell a diverzifikációhoz? Az egyedi kockázat nagy része 20-30 különböző iparágból származó részvénnyel eltűnik. Efölött a további papírok alig javítanak, viszont több munkát és költséget jelentenek. Egy széles ETF ezt egyetlen tranzakcióval megoldja.
Mit nem véd ki a diverzifikáció? A rendszerszintű kockázatot — recessziót, kamatemelést, globális válságot. Ezek az egész piacot érintik, akárhány részvényed van. Ez ellen az idő és az eszközosztályok közötti megosztás segít.
Lehet túlzásba vinni? Igen, de nem a kockázat miatt, hanem a kezelhetőség miatt. A legtöbb magánbefektetőnek egy-három jól megválasztott, széles alap elegendő.
Egy mondatban
A diverzifikáció nem azt jelenti, hogy sok mindenből van egy kicsi. Azt, hogy nem függ minden ugyanattól az egy dologtól.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül pénzügyi, befektetési vagy adótanácsadásnak. A befektetés kockázattal jár, a tőkéd egy része vagy egésze elveszhet, és a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli hozamokra. Az adózási szabályok változhatnak és egyéni körülményektől függenek — döntés előtt tájékozódj több forrásból, és szükség esetén fordulj szakértőhöz.